Böröczky Blanka Réka - B. A. Yas
Miért akar egy régész írni? Hát pont azért!
Azt hiszem, nekem az írás a régészettel jött együtt. Amikor egy ásatáson az ember a kezébe vesz egy olyan tárgyat, amit utoljára ezer és ezer éve fogott meg egy másik ember, akaratlanul is elkezd gondolkodni, történetet szőni köré. Így kezdődik.
Aztán a történetek befészkelik magukat az agyába, a szívébe, a vérébe és nem eresztik, amíg le nem írja. Valahogy így megy ez. Nekem egy konkrét lelettel indult, egy kétezer-ötszáz éves tetovált lánnyal.
Akkoriban semmit nem tudtam az írásról, csak azt, hogy el akarom mesélni a történetét. Aztán jött a következő és következő érdekes tárgy, személy, sír, vagy csak egy sugallat a múltból, a múltról a jelenbe.
Éppen ezért a regényeimben, legyenek azok kaland, régészeti, fantasy, történelmi, romantikus történetek, így vagy úgy, de rendre felbukkan a régészet, a mitológia, a múltunk egy kis darabja.
Ez az első lelet, ez a lány aztán nem tűnt el, amikor megírtam azt az első regényt, hanem azóta is itt van, újra és újra visszanéz hozzám, fogja a kezem, amikor írok, néha csak hallgat, néha beszél hozzám, néha mosolyog, vagy vitatkozik. Velem sír, ha meg kell halnia valakinek, és velem örül, ha egy szerelem beteljesül.
Akkor is velem van, ha egy epikus kaland fantasyt írok – éppen róla, újra –, akkor is, ha a valódi történelemben kalandozva egy romantikus történetet, vagy egy gladiátornőről szólót, vagy egy temetőben életrekelő szobrokról mesélőt, vagy istenekről egy urban fantasyt, de akkor is, ha visszatérek a tudományhoz.
Akkor is ott volt, amikor tanulni akartam az írásról, és beiratkoztam először az első, aztán pedig további írástechnikai kurzusokra. Együtt csináltuk végig ezeket a képzéseket, ő volt A KARAKTEREM, elkísért akkor is. Együtt megyünk már ezen az úton. Ő a Felső Világban, én a Középső Világban. A többi pedig már történelem, ahogy mondani szokták.
Írásaim - kéziratok
Jelenleg két készülő kéziraton dolgozom. Az egyik a 9Égben regényciklus, ami egy négy részesre tervezett kaland fantasy romantikus elemekkel, a harmadik része készül. A másik, a magyar koraközépkorba visz, a X.századba, Vajk, a későbbi Szent István és Gizella szerelméhez, történelmi romantikus fikcióként, figyelve azokra a tényadatokra, amiket a középkori dokumentumokból tudunk.
9Égben
Romantikus kaland fantasy
A felső világban kilenc égi birodalomban, kilenc isten uralkodik békében, egészen addig, míg a Világokat egyben tartó és az erejüket adó Napot egyikőjük elorozza és elátkozza, így a Nap sorvadni kezd. Ha a Nap elsorvad, vele együtt a Világ is elveszik. A béke a 9Égben megbomlani látszik, mindenki gyanússá válik.
Főleg a Nyugati Ég fia, Kasqir, aki már csak azért sem húzhatja ki magát az események sodrásából, mert őt és a bátyját is meggyanúsítják. Kénytelen felvenni a kesztyűt és maga utána járni a dolgoknak, ha tisztázni akarja a becsületét. Amit nem tud, az az, hogy sokkal nagyobb erőkkel néz szembe, mint azt valaha gondolta volna.
Naran az istenek előtt is titokban él, ő maga sem tudja, mi végre. De ő az egyetlen, aki képes a Napot megtalálni és új életet adni neki, mert ő a Csodaszarvas, aki a Nap erejét, a Fényt a vérében hordja. Az istenek anyja egyszer rég, mágiája maradékát felhasználva összekötötte ezt a két lelket azért, hogy ha valaha újra szükség lenne a nap megmentőjére, legyen aki védelmezi és segíti útját. Azonban egy dologra ő sem számított. A szerelem erejére.
Hogyan lehet a Napnak életet adni úgy, hogy az, aki adja életben maradjon és a világ se hulljon a Semmi enyészetébe. Hatalmas erők lendülnek mozgásba, sokkal ősibbek, mint azt az istenek el tudnák képzelni. A harc elkezdődik az idővel, a sötétséggel, a semmi katonáival és a szerelemmel. Túlélheti-e Naran a küldetést, túléli-e a világ ha Naran elbukik és a szerelmet választja, mint egyszer régen az elődje.
Mondd, te kit választanál?
Történelmi romantikus fikció
Az alig évszázados magyar fejedelemségben Vajk éppen felövezett ifjú. Ő csak jól akarja magát érezni, nem nagyon fűlik a foga sem a keresztény tanításhoz, sem a kötöttségekhez. Mást nem is nagyon akar, mint szabadnak lenni, azt tenni, amit a vele egykorúak.
Mindez egyszeriben véget ér, mikor az apja, Géza nagyfejedelem magához hívhatja, és bejelenti a nagy hírt. Vajk megnősül. Nem is akárkit vesz el, a keresztény bajor hercegnőt, Gizellát. Vajk a háta közepére sem kívánja ezt a házasságot, atyjának mégsem mondhat ellent, hiszen Géza mindent egy lapra tett fel –, hogy a fejedelemségből egyszer majd királyság legyen –, és ez a lap, Vajk maga.
Gizella nem tudja, mi lenne a jobb élet neki, felesküdni apácának, vagy majd férjhez menni. Egy hozzá hasonló előkelő lánynak más választási lehetősége nem nagyon van, neki sincs. Mégis azzal áltatja magát, hogy apja maga mellett tartja és beleszólása lehet az élet nagy dolgaiba.
Mindkét esetben le kell valami számáról kedves dologról mondania, mégis inkább az apáca élet felé hajlik jobban –, főleg amikor megtudja, hogy az apja, Civakodó Henrik egykori nagy ellensége, a barbár magyar fejedelem, Géza fiának ígérte a kezét. Túszként érzi magát és inkább menekülne a zárda ismerős, biztos falai közé, minthogy a pogány magyarok vad karmai közé kerüljön, idegen földre.
Igen ám, de ha két nagyhatalom megegyezik, ott egy alig megkeresztelt fiatal ifjúnak és egy lánynak, aki ugyan hercegnő, vajmi kevés beleszólása lehet a jövőjükbe. Hogyan lehetséges, hogy ez a két oly ellenkező világból való fiatal szív mégis egymásra talál majd? Valahogy sikerül nekik. De miként?